Horgolt takaró maradék fonalból

A húsvéti készülődés mellett, nekifogtam életem eddigi legnagyobb darabjának. Hogy mikorra készül el nem tudom, egyelőre itt tartok: 

Rengeteg maradék fonalam gyűlt össze az évek során, kidobni sose dobom ki, és már 2 bőrönd megtelt velük. Blogokat olvasgatva rátaláltam évekkel ezelőtt gkriszti oldalára, őnála pedig erre  a remek ötletre. Elmentettem és szépen várt a sorára. Mostanáig. Amikor a szomszéd néni megjelent egy újabb zacskó maradék fonallal, úgy éreztem itt az idő nekilátni. Az ötlet maradt, a kivitelezésen változtattam.

A kezdő láncszem jó hosszúra sikeredett, eltakarja a francia ágyunkat. És ha majd készen lesz, a szegély miatt még le is fog lógni. Eredetileg takarónak szántam a délutáni pihenéshez, vagy a didergősebb téli napokhoz, de méretéből adódóan lehet belőle ágytakaró is, esetleg Bogi alá játszópokróc, hogy ne a csupasz földön üljön. Majd eldől.

Hullámminta helyett én legyezőmintát horgoltam, és nem csomóztam a fonalakat hanem a Barka horgolósuliban található útmutatás szerint csomó nélkül váltottam fonalat és eldolgoztam a végeket. Azt hiszem olyan lesz mint nagymamám által készített rongyszőnyeg. Lesz benne mindenféle szín, mindenféle típusú fonal, gyapjú, pamut, akril, a cél az, hogy a maradék fonalkészletem megcsappanjon. 3-as tűvel készítem, a vékonyabb fonalakat duplán fogva horgolom. Egy hete fogtam neki, elég haladós, a sok számolgatós minta mellett jól jött, hogy ezt nem kell számolgatni.

- Tiém lesz a takajó, anya? Engem is fényképezz le!
- Hát persze, kicsim. Mosolyogj!